Barion Pixel
 

Mérik a gyermekemet az oviban?

Gyermekünk fejlődése lépésről lépésre halad a boldog, kiegyensúlyozott felnőttkor felé.



Hogyan tudjuk ezt nyomon követni?


Az óvoda elsődleges funkciója a gondozás, képességfejlesztés, társas kapcsolatok alakítása.

Az iskola és az élet sikeres, boldog átélése már ebben a korban megkezdődik. Természetes dolog, hogy figyelünk gyermekünkre, számtalanszor összehasonlítjuk társaival. A játszótéren hogyan viszonyul másokhoz, köszön-e a nagyinak, elkéri azt, amit szeretne megkapni, tudja-e hol lakik, mikor született, milyen nap van, mit csinálunk reggel – este, a mesében ki szerepelt...


Ezek, a szülő felől érkező megfigyelések kiegészülnek az óvodában alkalmazott megfigyelésekkel. Azon túl, hogy napi szinten együtt vannak a gyermekek-pedagógusok, az ott látottakat, tapasztaltakat felhasználják a gyermek képességeinek megítélésében. Egyéb szintfelmérőket alkalmaznak a pontosabb fejlettségi szint meghatározására. Ennek a célja, hogy bármi eltérés tapasztalható pozitív vagy negatív irányban, arról tájékoztassák a szülőt. Majd közös munkával változtassanak vagy építsenek arra.


Ma Magyarországon többféle elfogadott eljárást alkalmazhat az óvoda a gyermek fejlettségi szintjének megállapításához.


Ezek közül a DIFER teszt az egyik.


Az iskolakezdés sikerességében meghatározó szerepet játszik, hogy hol tart a gyerek azoknak a készségeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás építkezik. Hol tart az anyanyelv fejlődésében? Van-e elemi számfogalma? Megvannak-e már az írástanulás megkezdéséhez elengedhetetlen idegrendszeri, finommotorikai feltételek?


Korábbi kutatásokból ismeretes, hogy e készségek fejlődése időben elnyúló, évekig tartó folyamat. Iskolába lépéskor többévnyi fejlettségbeli különbség mutatható ki a gyerekek között. Iskolakezdéskor a tanulók egy részénél a készségek fejlettsége csak a 4-5 évesek átlagos szintjének felel meg. Ezt a hátrányt, elmaradást az iskola nem tudja behozni. A hátránnyal indulók jelentős része végérvényesen leszakad a társaitól az első iskolai évek alatt. Az iskolakezdés sikeressége a gyerekek jövőjét életre szólóan meghatározhatja. A gyerekek közötti különbségek nagysága csak növekszik az iskolai évek alatt.

A sikeres iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a tanulás örömöt adjon a gyereknek. Ha az első tapasztalatok az iskolában kudarcokkal járnak, akkor nehezen válthatók ki újra a tanulás motívumai. Ha ez bekövetkezik, a gyereknek nem lesz késztetése arra, hogy energiát, időt fektessen a tanulásba, ez pedig alapjaiban gátolja a fejlődését.


Mindezek arra mutatnak rá, hogy komoly figyelmet kell fordítani az óvodás gyerekek készségfejlődésére és -fejlesztésére, az óvodai-iskolai átmenetre.

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének kutatói Nagy József vezetésével a hetvenes évektől foglalkoznak a készségek és képességek kutatásával, vizsgálják az óvodás- és kisiskoláskor alapkészségeit, az ún. elemi alapkészségeket.


Mindezek alapján 2003-ban alkották meg a DIFER Programcsomagot:

Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára. Ami azt jelenti, hogy középsős korú a gyermek, amikor először találkozik ezzel a felméréssel, majd nagycsoportban, első osztály év végén és második osztály év végén mérik újból. Ugyanazt a tesztet használva, kisebb változtatásokkal. Tehát a 100% csak a második osztály év végére várható el tőle.


A programcsomag kidolgozásának célja az volt, hogy olyan eszköz jöjjön létre, amely segíti az óvodai és iskolai készségfejlesztő munkát.


Az iskolaérettséget egy viszonylag rövid, kb. 50 perces teszttel is vizsgálhatják a pedagógusok. A Difer teszt 7 alapkészséget vizsgál, melyeket fontos felmérni, mielőtt a gyermek iskolába megy, vagy kiválasztjuk számára a megfelelő oktatási intézményt. Ezzel a rövid vizsgálattal kimutathatók azok a készségek, területek, melyeket fokozottan fejleszteni kell az iskolába lépéskor.


A Difer teszt részei:


1. Írásmozgás-koordináció


– a kéz finommozgásának koordinációja teszi lehetővé az írás elsajátítását és használatát: íráselemeket kell másolni vonalak közé

– ez a készségünk 4-8 év körül alakul ki

– a gyermekek jelentős hányadánál az iskolai kudarcok egyik oka


– a teszt részei: firkálás, rajzolás


2. Beszédhanghallás


– spontán fejlődő készség, mely lehetővé teszi, hogy a beszédhangokat változó hangkörnyezetben, önállóan észlelni tudjuk

– közreműködik a tiszta hanglejtésben, a szavakat alkotó hangsorok differenciálásában, és a szavak értelmezésében

– a beszédészlelés az olvasás-írástanulás egyik kritikus feltétele

– az életkorral párhuzamosan fejlődik

– az iskolába lépő gyermekek 40%-nál kialakulatlan ez a készség

– a beszédhangok megkülönböztetésének fejlettsége vagy sérülése egyik oka lehet a beszéd rendellenességeknek

– a beszédhanghallás fejlődése intenzíven 3-4 éves kortól kezdődik és 7-8 éves korig tart


– a teszt részei: szópárok hallása után kell a gyermeknek eldönteni, hogy melyik kép nevét hallotta (pl.: pont – bont)


3. Relációs szókincs


– minden nyelv alapját néhány száz relációszó képezi

– dolgok, tulajdonságok, folyamatok közötti viszonyokat és relációkat fejeznek ki

– ismerete és biztonságos alkalmazása nélkül a nyelv használhatatlan

– az iskolába lépő gyermekek közül behozhatatlan hátránnyal indulnak azok, akik nem sajátították el ezt a szókincskészletet

– spontán nyelvelsajátítás útján tanuljuk meg ezeket a kifejezéseket

– ez a fejlődési folyamat 8-9 évig tart

– az alap szókincskészlet elsajátítását befolyásolja a környezet


– a teszt részei: képek megmutatásával kell a gyermeknek téri és idői viszonyokat eldönteni (pl.: Mutasd meg, melyik galamb van alul? – Melyik kép történik hajnalban?)


4. Elemi számolási készség


– elemi számolási készség alatt számlálást, manipulatív számolást, számképfelismerést és számolvasást értünk

– átlagosan 2-3 éves kor körül a számlálás indul fejlődésnek

– az elemi számolási készség fejlődése évekig tartó, hosszú folyamat

– az iskolába lépő gyerekek több mint fele biztonságosan számlál húszas számkörben

– az elemi számolási készség és az értelmi fejlettség között szoros kapcsolat áll fenn: akikben a számolási készség nem ér el megfelelő fejlettségi szintet, annak az általános értelmi fejlettsége is nagy valószínűséggel alacsonyabb

– optimálisan fejlett számlálási készség esetén a számok sorrendje automatizálódik


– a teszt részei: számlálás 21-ig, számkörök átlépése, számlálás visszafelé, manipulatív számolás, számképfelismerés, számolvasás


5. Tapasztalati következtetés


– a tapasztalati következtetés esetében a műveletvégzés kizárólag a gyermek személyes tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelvhasználatára épít

– a készségek egyszerűsége ellenére az iskolába lépő gyermekek egy része nem érti és nem is tudja megfelelően használni az egyszerű logikai struktúrákat és következtetési sémákat, ezért az iskolában ez az elmaradás komoly következményekkel járhat

– az iskolába lépők fejlettségét a szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága befolyásolja


– a teszt részei: a gyereknek mondatokat kell befejeznie (pl.: Ha szép az idő, akkor kirándulunk. Ma nem szép az idő, tehát…)


6. Tapasztalati összefüggés-megértés


– mindennapi létünk és aktivitásunk összefüggések használatának köszönhető

– az oktatásra szánt ismeretek jórészt összefüggésekre vonatkozó ismeretek

– az összefüggés-mérési kézség fejlődése spontán folyamat: a környezetben, a szociális közegben, a mesékben, a tananyagokban előforduló összefüggések hatására alakul

– a szándékos fejlesztés leghatékonyabb eszközei a mesék és az elbeszélésszerű környezetismeretek


– a teszt részei: a gyermek mondatokat hall, melyekről eldönti, hogy igaz, vagy nem, milyen esetben történhet meg (pl.: Ha megbotlunk, eleshetünk.)


7. Szocialitás


– a csoport, a társadalom szociális értékrendje, jogrendje, eszmerendszere, szokásrendszere, szociális aktivitásának rendszere, a személyiség szociális kompetenciája, valamint a személyiség szociális aktivitása

– a gyerekek szociális fejlettség szinti különbségei szélsőségesen nagyok, ami nagymértékben csökkenti az iskolai nevelés, oktatás eredményességét, hatékonyságát


– a teszt részei: kapcsolatfelvétel, társas feladathelyzet, erkölcsi érzék, feladatvállalás, feladattartás



Ki végezheti a vizsgálatot?

Minden esetben erre képzett szakember, aki az eredmények tükrében javaslatot tesz a további fejlődésre, esetleges megsegítésre.


A cikk szerzője:

Tőzsérné Zaja Ildikó

Tudáskuckó társalapító

Óvodapedagógus

Tanító

Fejlesztőpedagógus

Egészségfejlesztő mentálhigiénikus

3 boldog gyermek édesanyja



1 283 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése