Barion Pixel
 

Mesélés 0-7 éves kor között

Milyen hangulatot teremtsünk a meséléshez?


A gyermekeink (akárcsak mi, felnőttek) nagyon szeretik, ha csak rájuk fókuszálunk. A mai világunkban nagyon fontos, hogy a telefont és minden más okoseszközt némítsunk le ilyenkor, és egy összebújós esti mesét mondjunk, vagy olvassunk fel a gyermekünknek, a gyermekeinknek.


Nálunk ilyenkor a mi ágyunkba telepszik mindkét gyerkőc. Ők választhatnak maguknak mesét, hacsak nincs valami élethelyzet, ami miatt egy-egy olyan mesét szánok nekik, ami segíteni fogja őket az adott esemény, körülmény, nehézség elviselésében.


A szobában már félhomály van. Este fokozatosan kisebb fényekre váltunk. A mai modern világunkban rengeteg mesterséges fény ér bennünket, s jó, ha ebből fokozatosan megyünk át a sötétségbe. Lehúzom a redőnyt, és kisebb fényű, olvasólámpa mellett mondom a mesét. Amikor fejből mesélünk, azt jó, ha teljesen sötétben tesszük meg, illetve, ha a gyerek igényli, akkor lehet kis alvófénye. Nálunk egy teknős és egy katica formájú elemes kis világító eszköz van számukra a biztonságérzet miatt.


Hogyan meséljünk?


Jól tagoltan, lassan, artikuláltan olvassuk fel a szöveget. Legjobb, ha előtte valamikor már volt időnk elolvasni a mesét. Nem szükséges hosszú mesét választani, de az 1-2-3 perces meséktől óva intenék mindenkit. Azt az érzést kelti, hogy gyorsan legyünk túl rajta, aludjál, én meg hadd menjek a dolgomra. Adjuk meg a módját! Különösen fontos ez azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik, és csak este találkozik a család.


Nem szükséges külön hangon beszéltetni a szereplőket, s nagy elánnal beleélnünk magunkat a mesébe. Bőven elég, ha csak hol hangosabban, hol halkabban játszunk a hangunkkal.


Mikortól és mit is meséljünk?


Ahogy azt korábbi cikkemben megírtam, már a pocakban is lehet mesélni a babának. A születése várható időpontja előtt érdemes neki arról mesélni, hogy mennyire várjuk őt, hogy már minden készen áll a fogadására, s bemutatni neki az egész otthonunkat.


Újszülött kortól


Újszülött korban elmondhatunk egy sorsmesét, majd a nemét köszönteni is lehet egy mesével, s énekeljünk neki minél többet, amit mi szívesen éneklünk. A gyermek a hangunkat már jól ismeri és megnyugtatja őt. Ilyenkor még nem számít, hogy mennyire tisztán éneklünk. Amikor már kúszik-mászik a baba, jöhetnek a testérintős, az arcsimogatós, a hintáztatós játékok pl. Forrai Katalin: Ének a bölcsödében, vagy a Jár a baba, jár című könyvéből.


1-2 éves kortól


Egy-kétéves korban kezdődik a könyvek szeretete, az olvasóvá nevelés. Jó, ha a gyermek lát bennünket szülőket néha könyvet olvasni, és még jobb, ha a szülő a gyermekkel együtt tud könyvet lapozgatni. Mégpedig olyan könyvet, ami kevés illusztrációt tartalmaz, amelyek nem rikító színűek és körvonalú képek, pl. Juhász Magda - Gazdag Erzsi: Vidám vásár című könyve, jelenleg Mesebolt címmel kapható a könyvesboltokban.


2-3 éves kortól


Két-hároméves korban kezdhetünk a láncmesékkel pl. Nyulacska harangocskája, Kóró és a kismadár, majd jöhetnek a verses mesék pl. Kisegér és a pékbolt, Török és a tehenek, Iciripiciri. Nálunk mindkét gyerkőc nagyon szerette József Attila: Altató és az A part alatt című verses meséket.

Amikor a gyermek már kimondta, hogy én, esténként énmeséket mondhatunk nekik. Ez abból áll, hogy kedvenc kisállatuk képében visszameséljük a napjukat. Nem szükséges az egész napot elmondani, főleg, ha az épp egy túlzsúfolt napra sikeredett. Inkább válasszunk ki egy-két fontosabb eseményt a napból, és aköré szervezzük a mesét.


Óvodáskortól


Kb. négyéves korra kerülnek a tündérmesék, a varázsmesék korszakába, mert ekkorra alakul ki a belső képalkotó tevékenységük. Itt már látják maguk előtt a meseképeket, beleélik magukat a történetbe, szimpátiát és antipátiát éreznek a szereplők iránt. Az ovis időszakban jöhetnek a sok-sok vers mellett a Grimm mesék és Benedek Elek meséi. Grimm mesék közül az Adamik Lajos–Márton László fordításában megjelent mesék a legjobbak. Annak a gyereknek sokat tettünk a testi-lelki-szellemi fejlődéséért, aki megkapja ebben az időben az olyan klasszikusokat, mint pl. Hófehérke, Hamupipőke, Csipkerózsika, Pirosbúbocska (Piroska és a farkas címen ismerjük.), vagy a Jánoska és Margitka (Jancsi és Juliska címen ismerjük).


Miért jó, ha mesét hallgatnak ebben a korban a gyerekek?


0-7 éves kor között az emlékezet, a figyelem, a koncentráció kialakulásának, azaz a tanulási képességeknek az az alapja, hogy a gyerekek fantáziavilága rendben legyen. Az óvodáskorú gyermek is még belső világában él, egyfajta maga alkotta belső védőburokban. Ha mesélek neki a boszorkányról, a királylányról ő is és én is látunk magunk előtt egy boszorkányt és egy királylányt. Az ő boszorkánya lehet, hogy talpig feketében van, az enyém meg egy kis pirosat is hord magán, az ő királylánya lehet, hogy szőke és hosszú haja van, csillogó-villogó habos-babos ruhában, az enyém meg lehet, hogy épp hosszú világosbarna hajú és virág van a hajába tűzve, s egy virágos, buggyos szoknyás ruhát visel éppen.


Azért jó, ha mesélünk, mert mindenki magának alkotja meg az ő királylányát és a saját boszorkányát - magunk teremtünk a fantáziánk által. Ami még nagy előnye a mesének, hogy a maguk által teremtett kép sosem lesz olyan félelmetes az óvodás számára, mint egy másik (felnőtt) személy fantáziája által teremtett, a gyerek által pedig kívülről nézett kép.


A cikk szerzője:

Mátrainé Tasnádi Anikó

két boldog gyermek anyukája

Waldorf-pedagógus

Ligetszépe-mesemondó

Ligetszépe-mesemondó-terapeuta


118 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése